Első benyomások

Eltelt az első nap. Nem is értem azokat, akik arról panaszkodnak az első héten, hogy hát nem is olyan jó buli ez az erasmus...igaz csak egy hétig nyavalyog a legtöbbje, aztán már egy szót nem lehet hallani. Hát nekem ez az kezdeti csüggedés kimaradt. Hála Sanchonak és az ő szüknek aligha nevezhető ismerettségi körének. Önjelölt mentoraink alig hagynak minket magunkra, ma mindenhova kisérgettek minket :)
A legviccesebb, hogy akikkel eddig ismerkedtünk össze, azok valamilyen szinten biztosan szláv kötődéssel bírnak. Teljesen hihetetlen, hogy egy bolgár-cseh-szlovén banda úgy eltársalog minden probléma nélkül, hogy mi egy mukkot nem értünk meg belőle. A másik társaság meg a portugál-spanyol. Ha ők összeverődnek, akkor sajnos eléggé agyon tudják csapni a társaságot, mert amilyen hangzavarral azok vannak...
Mesélek pár szóban a kollégiumról.
Maga a koli egy felújított panelház, a város központjától 5 perc sétára. A 4. emeleten lakok, a szobám nyugatra néz...már előre félek a nyári kánikuláktól, már csak azért is mert a tőszomszédságunkban van egy zeneiskola ahol egész álló nap gyakorolnak. Még igy is lehet őket hallani hogy csukva vannak az ablakok, kíváncsi leszek mi lesz akkor amikor nyár lesz, és nem csak a koli ablakai, de még a zeneiskola ablakai is nyitva lesznek...Egyébként teljesen szokványos itt az a látvány, hogy egy harsonás fickó gyakorlatozik és masírozik a közeli parkban. Ja igen eztn em is mondtam. A koli mellett kezdődik a városi park, ami maribori méretekkel nézve elég nagynak mondható. Sajna a szobám nem, csak a zuhanyzó néz a parkra. Exhibicionisták előnyben...
Apropó zuhanyzó. Amikor először használtam a zuhit, azt hittem egy mini-kommunizmust látok megvalósulni, ugyanis a zuhanyzó mellett rengeteg márkásabbnál márkásabb sampon, tusfürdő miegymás volt felsorakozva, szabad használatot feltételezve. A kezdeti csodálkozást a gyanú gyors beigazolódása váltotta fel, ugyanis mikor megfogtam az egyik tusfürdőt persze hogy üres volt. Ha úgy tetszik tipikus kapitalizmus, hogy a köztulajdonú zuhanyzóba ürítjük a szemetet...
És persze el lehet képzelni, hogy a felsőoktatás itt sem fizetős...Még annyira sem mint nálunk, csak azok fizetnek, akik munka mellett akarnak tanulni, de azoknak valami nevetséges heti egy két órájuk van. És persze, nem hogy fizetni kellene, hanem még durván meg is támogatják őket. Egy teljesen jó állapotú kollégiumban lakom, 3 hónapért és kaukcióért fizettem 240 eurot. És megoldják hogy aki kér az kapjon kolit. Pedig tanulnak itt 26 ezren. Ezen felül hihetetlenül olcsó a kajálás. Ma elmentünk egy puccos mexikói étterembe, és akkor adag kaját ettem, hogy utána gurulni kellett, még most is érzem, pedig 5 órája ettünk. És nagyon minőségi kaja volt. 2,15 eurót hagytam ott, ami alig több 600 forintnál. Messze vagyunk már a régi rendszerváltás előtti pesti vicctől. "Milyen a lengyel a szendvics? Két kenyérjegy között egy húsjegy."