Bograc-fest

A múlt hétvégén hazaugrottam látogatóba és itteni barátaim megragadták az alkalmat, megkértek, hadd jöjjenek velem Budapestig, mert még nem voltak ezelőtt itt. 7en jöttünk el Mariborból, 2 finn, 2 bolgár és egy cseh, plusz én és Pisu. Nem is nagyon részletezném a látogatást, hiszen mégsicsak Budapestről van szó, de azt leszögezném, hogy mindent megtettem, hogy minél többet mutassak be a városból. Asszem ezt sikerült is elérnem, hiszen még mindig visszahallom hogy mennyire a hatása alatt vannak ennek a hétvégének. Például amin nagyon meglepődtem, hogy amikor a vásárcsarnokban levittem őket a pincébe, a nagyon rákaptak a savanyúságos kinálatra, de ugyanakkor a finnek legszivesebben szabadon engedtek volna minden halat az akváriumokból. De persze voltunk a parlamentben, megnéztük a koronát is, az egyetemet, meg a Városligetet...szóval nagyon sok felé. És még csak nem is használtuk a BKV-t, mert minek is azt :)
Sajnos odahaza csak rövid ideig tudtam maradni, mert az oktatás folyamatosan megy, szerdán vizsgáztunk Environmental Technologiesből, ami akkor és ott eléggé mellbe vágó volt számunkra, mert egy az egyben visszakérdezték az addig leadott tananyagot, de annyira rossz dolgozatot csak nem írhattam, ha a csopotból 8,0-ás eredménnyel a második lettem :) Egyébként ez is egy érdekes rendszer itt, mert Szlovéniában nem 1-től 5-ig pontoznak, hanem 1-től 10-ig, és akkor felelt meg az illető, ha legalább 6-ost ért el. Tehát konkrétan a bukásra 5 jegy felel meg, a nagyon megbukott, vagy csak az éppen nem ment át. És állítólag ennek van szerepe is, hogy ki mennyire bukott meg a későbbi vizsgáknál, de ezt egyenlőre nem volt szerencsém megtapasztalni.
Szóval a vizsga miatt, csütörtöknél hamarabb nem mehettünk és mivel következő héten kedden volt a bograč, azaz ejtsd bogrács fesztivál. Szlovéniában így nevezik a maguk fajta gulyás levesüket. Annyi különbséggel, hogy ők legalább három húsból készítik, és nem kötelező kellék bele a paprika. Vagyik amikor "pörkölik" a húst, akkor csak a hagymában hempergetik, de persze voltak csapatok, akik szintén paprikásan csinálták. Szóval, mint mondtam, legalább 3 féle húst használnak, ez pedig vad, marha és disznó, amit nekünk fel kellett használnunk. Ezen persze kicsit megbotránkoztunk, mert ha nem tévedek a vad hús sokkal tovább fő mint a sertés és mint a marha. De mivel 2 kiló húst kevésnek találtuk, csak bele tettük a vadat is, jó apróra vagdalva, hátha az majd segít rajta.
Emellé tettünk bele sok sok fűszert, főleg az erősebb fajtákból, meg is jegyezték a szinére nézve szomszédos versenytársaink, hogy ennyire az erősségre játszunk? Összevetve egyébként az övékével az valami szürkés cucc volt, és tettek bele sok sok felfújt kaliforniai paprikát, amitől elég szerencsétlen édeskés ízt kapott, a miénk meg a maga pokolian jó vörös szinével és egy kicsit túlzásba vitt fűszerezéssel (értsd, a fűszer paprikát követte még a cseresznye paprika azt pedig még erős pista is. Nem tudom, hogy piros arany ment e bele) Szóval ízre valahogy úgy sikerült, ahogy mi szeretjük, és nagyon a vendégeink, azaz az erasmusos szurkolók sem panaszkodtak hogy már nem érzik az ízeket, de ettől függetlenül a zsűrit nem annyira győzte meg. Mivel kicsit siettetek már minket a végén, hogy 6ra készen kell lennie, a krumplit úgy tettük bele, hogy felét apró darabosan, hogy jól szétfőjön, így aztán amolyan főzelékes gulyás leves lett a végén belőle.
Egyébként ezt az egész rendezvény a LEK, azaz a Lendvai Egyetemisták Klubja szervezte, igy ha segítségre szorultunk, a szervezőktől magyarul kérhettünk segítséget, és tényleg nagyon segítőkészek is voltak. Mondták, hogy eddig nem volt erre példa, hogy ezen a fesztiválon Erasmusos csapat részt vegyen, és nagoyn örülnek, hogy végre valaki elvállalta. összesen nagyjából 15 bográcsban főztek, és a főzés közben nagyon jó volt a hangulat mert ilyen ifjúsági zenekarok játszottak szlovén sramli zenét. Ha nem is síppal dobbal nádi hegedűvel, de harmónikával, kürttel, fagottal meg gitárral. Nem tudom mennyire ezek alkotják a klasszikus szlovén népi zenei repertoárt, de mindenesetre nagyon szórakoztató zenét produkáltak.
Szóval ezek után, és figyelembe véve a legutóbbi szolnoki gulyásfesztivált, ahol szintén nagyon jól éreztük magunkat, bár az egy kicsit megint más hangulatú volt, mert ott ugye nem csak egyetemisták főztek, hanem mindenféle korcsoport, és kb 50szer nagyobb szám, ezek után nem szívesen hagynék ki egyetlen ilyen bulit sem. Legközelebb már nem csak a kajára kellene figyelni, hanem a külalakra is :)