
Időközben többször is záporba futottunk a vonattal, így aztán eléggé valószinűvé vált, hogy városnézésre nem éppen a legalkalmasabb napot találtuk meg. Az időjárás jelentés szerint 17 fok és szorávnyos zivatarok voltak megjósólva, de ezek rendszerint eddig mindig nagyon túlzónak bizonyultak. Ezúttal nem, mert a 14 fokban igencsak fagyoskodtunk már a végére, és alighogy megérkeztünk elkezdett zuhogni, szerencsére csak rövid időre, de arra éppen elég volt, hogy ne legyen meleg és hogy ne süssön a nap.
Ljubljana. A legenda szerint Jason herceg az aranygyapjú keresése közben felhajózott az Argó hajó legénységével a Fekete-tengertől egészen idáig és itt aztán megküzdött a hegyet őrző
A városnézést a Prešeren tér után a városházával és a várral folytattuk. Útközben két násznéppel is összefutottunk, 2 menyasszonyt is láttunk, szóval biztosan jó szerencsével fogunk járni. A várban odafent megcsodáltuk a kilátást, én jómagam próbáltam beazonosítani a már meglátogatott épületeket, a Parlamentet, a kongresszusi kp-t, a sörgyárat, stb. A várat egyébként nemrég kezdték el felújjítani, helyenként még láthatók az építkezés maradványai, de
A vár után leballagtunk a Ljubljanica folyó-csatorna melletti kávézó sorhoz, hogy kis energiát öntsünk magunkba, mielőtt folytatnánk a túránkat, és hál istennek még a nap is kisütött egy pár perc erejéig. Ezek után átkeltünk a csatornán, ami egyébként teljesen le van szabályozva, a folyó fő folyása elkerüli a belvárost, így az árvízveszély kizárva. A Kongresni trg-ön megnéztük az egyetem és társait. Aligha tudják sokan, de amikor az Európai hatalmak legyőzték Napoleont és összehívták a Szent Szövetséget, annak első ülését Laibachban, azaz Ljubljanában tartották. Innen kapta ez a tér is a nevét. Ezek után kihagyhatatlan volt a Parlament megtekintése, amely
A Parlament után parkot mentünk megnézni. Útközben egy csapat focidrukkerbe botlottunk, akiket nagyjából kétszer akkor létszámú rendőrség kísért, plusz lovasrendőrök. Nem is értem, akárhova megyek, mostmár mindenhol rohamrendőrökbe botlok. Legutóbb amikor Pesten voltam, akkor is botrányoztak, itt is, pedig van vagy 600 kilométer és egy határ a két város között.
Nem messze innen átsétáltunk a városi parkon, ahol Föld napja fotókat állítottak ki, de itt általában mindig van valami kiállítás. Emlékszem, amikor legutóbb voltam itt, akkor is természeti fotók voltak ezen a helyen. Alapból nem egy nagy látvány a park, de mégis eltöltöttünk fényképezkedéssel legalább fél órát, mert a park közepén álló kastély előtt van négy kutya szobor, ahol az egyik útikönyvem szerzője van lefényképezve, amint ül a kutyán. Ezt a képet próbáltuk reprodukálni, amint megkapom a képeket, szavazásra bocsátom őket, hogy melyik hasonlít legjobban az eredetire.
Mivel nem akartunk az éjszaka közepében hazaérkezni, meg különben is tanulni kellett még, a 18:50-es vonatot el kellett, hogy érjük, ezért a park látogatást követően belőttük az állomást, mint következő úticélt. Útközben még megettünk egy bureket ami afféle rétes tésztában kisütött húsos/sajtos/zöldséges tekercs/puffancs/akármi, nagyon elterjedt az egykori Török Birodalom területén, vitatkoznak is, hogy akkor ez most szláv, vagy török eredetű.
Az uzsi után vonatra ültünk, és haza jöttünk. Következő kiruccanásunkat a hét elejére tervezzük, lehet elmegyünk Grazba, de még törjük a fejünket, hogy vajon kocsival, vagy vonattal érje e meg jobban. Szerdán pedig irány Sarajevo!
3 megjegyzés:
az utóbbi pár postnál már nem voltak kommentek, gondoltam írok vmit:D hello tomika:) Pappa
Nem is értem, pedig mások is jelezték, hogy írnának de nem jelenik meg, de amit kapok megjegyzést mindig közzéteszem. Szerintem valamit nem mindenki csinál jól :(
hat a a szóellenőrzes például nekem se jön össze mindig elsőre.. olyan hülye képet tesznek be néha P
Megjegyzés küldése