
Aki maga elé veszi a Balkán domborzati térképét, láthatja rajta, hogy Sarajevótól délre terül el a Dínári-hegység legmagasabb része, melyen át kell verekedni magunkat, ha le akarunk jutni a tenger mellé. Egyébként, ha a szlovének poénkodnak azzal, hogy milyen rövid a tenger partjuk (47 km), akkor a bosnyákok nem is tudom mit mondanak a maguk alig 20 km-ükkel. A táj festői, a hegyek

Neretva
Bosznia egyik legnagyobb folyója a Neretva, mely a Dínári-Alpokban ered, 203 km hosszan folyik Bosznia területén, 22 km hosszan pedig Horvátországban, ahol is a Adriai-tengerbe ömlik. A neretva világos, opáloskék színét a mészkőnek köszönhetően kapja, Konjic és Mostar között legalább 3 duzzasztó van rajta, melyek mind villamosenergiát termelnek. A bosnyák energia termelésből egyébként 42%-kal részesednek a vízerőművek, a maradékot lényegében szénerőmű biztosítja. Ennek következtében a Bosznia villamosenergia ellátás eléggé bizonytalan, mert nyáron van időszak, hogy egy csepp eső sem esik, ilyenkor meglhetősen nagy bajba kerülnek, mert kimarad az áram termelésük igen jelentős része. A bosnyák kormány az elmúlt években külföldi befektetőket akarnak vonzani, hogy a folyó felső folyására is telepítsenek duzzasztókat, de ezt környezetvédők megakadályozták, így remélhetőleg az eddig érintetlen terület továbbra is megmarad olyannak amilyen volt. Legfőbb céljuk minden bizonnyal a Sutjeska nemzeti park megőrzése, ami ha máshonnan nem, a sutjeskai csatáról sokaknak ismerős lehet. Történt ugyanis, hogy a második világháború során amikor a németek visszavonulásra kényszerültek az orosz és az afrikai fronton, megnőtt az esélye egy esetleges szövetséges partra szállásnak a Balkánon. Tito és Jugoszlávia partizánjai révén a német jelenlét nem lehetett teljes a Balkánon, ezért több offenzívát indítottak a partizán tevékenység felszámolására. Azonban a háború során indított 4 támadás (4. támadás- A neretvai csata) során mindig sikerült a partizán hadseregnek meglógnia a németek elől. Az ötödik támadást a németek nagyon gondosan előkészítették, és hermetikusan körbekerítették Tito embereit, akik Sutjeskába vonultak hogy


De akkor térjünk csak vissza a Neretva völgyéhez. Bár Konjic alatt már nyoma sincs az érintetlen természetnek, a helyenkét 1000 méterre fejünk fölé magasodó csúcsok láttán ezzel egy pillanatig
Mostar
Miután kijutottunk a Neretva völgyéből, egy nagy kiterjedésű lapos területen elértük Hercegovinát, az az Bosznia-Hercegovina

A machia között újra feltűntek a polgár háború sújtotta házak, melyeket Sarajevo óta nem láttunk nagyon. Mostarba dél környékén érkeztünk meg, leparkoltuk a buszt egy közeli templom parkolójába, ahol volt vagy másik 30 busz. Hihetetlen, hogy még csak nincs is csúcsszezon. Mostar egyébként két világot választ szét. Eleve maga Bosznia is egyfajta választóvonal, hiszen itt húzódott meg a Kelet és Nyugat Római Birodalom határa, így a katolikus és ortodox keresztények területe is eddig terjedt. Amikor a törökök behatoltak és elterjesztették a muzulmán hitet csak tovább mérgesítették a helyzetet. Szóval míg Sarajevoban a muzulmán és az ortodox vallás találkozik, addig Mostarban a katolikus és a muzulmán világ helyezkedik el a Neretva két partján. A hidat mely a két városrészt köti össze még a törökök építették 500 évvel

Kravica vízesés
Bosznia-Hercegovina déli részén található az ország egyik legnagyobb vízesése, nem tudom van e ennél is nagyobb, de így már alapból egy Niagarával felért nekem. A Trebizat folyón található
Horvátország - Split
Elhagyva a vízesést, hamar átértünk a bosnyák-horvát határon, meglepő módon azon nyomban el is romlott az út, alig tudtunk lépésben haladni. Egy helyen például váratlanul föld úttá változott a főút, holott melettünk 200 méteres szakadék volt. De hát, a GPS nagy úr, nem lehet neki ellentmondani, mert a végén még besértődik. Hiába, csak járt már arra, ha egyszer tudja az utat. :) Az izgalmas földutas kalandozás után megkellett álljunk egy kis pihenőre, és itt lőttem ezt
Miután jó 3 órám bojongtunk a horvát hegyek között, egyszercsak éles fordulatot vettünk, és elkezdtünk tartósan dél nyugati irányba gurulni, és nem sokkal 7 óra után megpillantottuk a völgyben az Adriai-tengert és Split naplementében pompázó házait. Sajnos mire leétünk a partra, már esélyünk sem lett volna, hogy meglássuk a naplementét, ezért egyből a városnézésre szántuk magunkat. Aki esetleg most hallja először Split nevét, vagy ha nevét már hallotta, de többet nem, akkor most elmesélem, hogy Split már a római korban is fontos város volt, bár a görögök alapították, de az nem baj. A római korban akkor ugrott meg a város jelentősége, amikor Diocletianus megépítette nyári palotáját itt, aminek maradványai még mindig megtalálhatok, meglehetősen jó állapotban. A középkorban velencei befolyás, ebben az időben kapta velencei stílusú harangtornyát, majd később Osztrák-Magyar Monarchia befolyása alá került, végül 20. században Jugoszlávia része. Ennyit egy mondatban a történelméről. Ma Horvátország második legnagyobb városa, focicsapata a Zágráb Dinamo ősellensége, amit ottlétünkkor meg is tapasztalhattunk, mert éppen akkor zajlott a két csapat mérkőzése. A rendőri jelenlétről meg annyit, hogy azt hittem Ferenc testvér fog valahol beszédet mondani valami állami ünnepségen, mert amikor kifele tartottunk a városból legalább 20 rohamkocsi követte a buszunkat az autópályáig. De balhé ezúttal nem volt, mert tudtommal döntetlen lett, de ez nem autentikus.
Szóval visszatérve a városhoz, rengeteg a látnivaló, de mi csak éjszaka tudtuk megnézni, a belváros mesés az apró sikátorokkal, a régi házakkal, és a nyüzsivel ami jellemzi. Split megér egy estet. Mivel eléggé megéheztünk ezért megengedtünk magunknak közösen egy nagy doboz pizzát, és leültünk étkezni a tengerpartra. Aztán 10kor elindultunk vissza a buszhoz.
Mariborba reggel fél hatra érkeztünk meg, eléggé elcsigázva és nyűgösen. Azóta is fáj a torkom, és még mindig fújom az orrom.
Ezzel be is fejeztem volna a balkáni beszámolómat, remélem mindenkinek tetszett, ha valamit kihagytam volna de majd eszembe jut, majd bele bele szerkezgetem a történetbe, és persze majd elmesélem élőben is egyszer, ha már otthon leszek. Május 16-17-én a szlovén tengerpartra látogatunk, addigra megpróbálok néhány Szlovénia viccel is felkészülni :)
5 megjegyzés:
Milosevics van a képen?
Agi
Hideg, nagyon hideg :)
Érdemes lenne azért utána nézni, hogy van-e vajon a bosnyákoknak is hasonló "tényfeltáró" videója a hídrobbantásról. Csak hogy nehogymár elfogultak legyünk... :)
Zs
Tito?
Megjegyezném, hogy aki nem erre a régióra szakosodott, annak a kép kitalálása nehéz. Mivel már tudom a megfejtést, utánanéztem: a képen látható alak 2005 óta pár hónapja volt újra először a híradásokban...
Agi
Megjegyzés küldése