Boldog Nőnapot!

Kissé kellemetlen, hogy ha kicsit is elhanyagolom a blogomat, akkor már alig jutnak eszembe, hogy mi történt 2 nappal ezelőtt. De hát hiába, az a helyzet, hogy sok teendőm van, és nem is igazán jutok géphez, hogy leírjam minden nap az eseményeket. De azért megpróbálom összeszedni a gondolataimat.
Szóval ott hagytam abba, hogy kedden magyar pikniket tartottunk. Másnap reggelre azt találtuk ki hogy felnézünk a Pohorje csúcsra, ami mint Zakopánéban a Tátra, óriásként magasodik a város fölé. Sajnos a ramaty idő miatt a csapat fele megrettenet a feladattól, így ha nem is a nagy hegyre, de a Piramidára felmentünk. Ez egy domb, ami a városközponttól 15 percre van, és olyan meredek az oldala, és ráadásul egyenletesen emelkedik, hogy az embert tényleg egy piramisra emlékezteti. Valamikor egyébként vár volt rajta, de annak már csak a romjai maradtak meg. Most egy szentély áll a helyén, ami esténként nagyon szépen ki van világítva, és nagyon messzire el látszik. Egyébként ez nagyon megy itt a környéken. Majdnem minden domb tetjén van valami vallási emlékmű, többnyire templom és kápolna, és nem kevés a domb...
Ezen a napon volt a közös vacsoránk, amit itt fogyasztottunk el a koli melletti étteremben. Meg nem mondom, mit ettünk, de rossz semmiképp sem volt. Jó volt látni, hogy az összes fontosabb arcot, aki felelős azért hog yjól érezzük itt magunkat, már ismertem. Sanja, Sunny, Klemen...szóval ha másban nem, de ebben mindenképpen volt az AEGEE-nek haszna. De persze másban is volt :)
Vacsi után welcome party volt, a Bongosban. Készült jó néhány vicces kép rólunk, de ezeket most nem tudom megmutatni, mert valamiért rossz a kép feltöltés.
Csütörtökön reggel megvolt az első óra. Systems and instruments in international trade. Már a feladatunkat is tudjuk, 15 oldalas tanulmányt kell irni, valami szabadon választható témában. Csapattársam a Delyan, remélem nem utasítja el élből antiglobalista gondolataimat :) Egyébként a tanár, állítólag nagyon híres professzor, Vito Bobek. Már most látom, hogy többször lefogom őt Titozni, mert annyira nem áll rá a nyelvem a nevére...
Délután elmentem futni, kíváncsi voltam, hogy bírom az utat a Piramidára fel, és útközben egy csapat őzbe botlottam. Alig 10 méterre tőlem pislogtak rám az út mellett, aztán beszaladtak az erdőbe. Voltak vagy 5en, tök klassz volt :) A hegymenetet egyébként sokkal nehezebben bírom a szolnoki tiszaparti futást.
Pénteken úszni mentem, miután Tereza, egy cseh lány sopánkodott, hogy senki sincs aki elmenne vele úszni. Nem kellett nagyon erőlködnie, mert én is meg akartam nézni az uszodát. Sajnos nem ugyanaz mint az egyetemi, ahol ingyen pancsikolok. Itt bizony másfél óráért 4 eurót kell lepengetni. Kezdem egyre jobban megbecsülni, hogy az egyetem még szaunát is fenntart nekünk, mert itt még az sem volt...Viszont életemben először toronyugro medencében úsztam, ami annyiban más, hogy itt 4 méter mély a víz, ami kicsit ijjesztő. És nagyon meleg is, ami nem túl jó az úszáshoz.
A mai bejegyzésemet egy virággal szerettem volna befejezni, de sajnos a kedves hölgyek kénytelenek a jókívánságommal beérni. Boldog Nőnapot! egyébként itt is megünnepeltük, vettünk a lányoknak sok szép kis virágot, jó lenne tudni a nevét is, de nem vagyok kertész :(